Mi az a vezetékmentes töltés, hogyan működik, mit kell tudni róla?

Ha manapság arról beszélünk, hogy vezetékmentes töltés, alighanem az okostelefonok ugranak be mindenkinek először. Ez most az egyik hívószó a mobiliparban, ez az a technológia, ami nélkül manapság már nehezen lehet csúcskészüléket eladni. Nem véletlen, hogy a Xiaomi, az Apple, vagy éppen a Samsung is fejleszti saját megoldásait.

Persze nem csak ilyenkor jöhet jól az, hogy végre nem kell állandóan túrkálnunk a kábelek után, hiszen a kompatibilis eszközöket csak rátesszük egy wireless töltésre képes padra, és máris szaladnak fel a százalékok. És szögezzük le, nem káros dologról beszélünk. Kérdés persze, mit hoz a jövő, mi lesz, ha egyszer megvalósul a filmbéli álom, miszerint egy szobában mozogva máris töltés alá kerülnek a különféle kütyük, amire vannak is már ígéretes kezdeményezések.

De kezdjük az elején. Vagyis a legelején, Michael Faraday 1831-ben határozta meg az elektromágneses indukció törvényeit, ám ezeket csak Nikola Tesla tudta először felhasználni, méghozzá 1894-ben. Szűk fél évtizeddel ezelőtt még három nagy társaság, az Alliance for Wireless Power (A4WP), a Wireless Power Consortium (WPC), valamint a Power Matters Alliance (PMA) versengett azért, hogy a saját módszerük legyen a piacvezető. A trióból viszont a WPC, annak is a Qi-szabványa került az élre, és bár a másik kettő mindent megtett, hogy visszavágjon, ez a mai napig nem hozott számottevő eredményt. Igazából a WiFi a vezetékmentes internetet, a Qi pedig a vezetékmentes töltést testesíti meg a köztudatban. A  jövőben ettől még változhat az erősorrend is, ne felejtsük ugyanis el a Powermatet, ami hasonló technológiai elveken, de más szabványokon nyugszik, és Amerikában sokáig népszerű volt.

Nyilván nem szeretnénk a fizika legmélyebb bugyraiba ereszkedni, de annyit mindenképpen szükséges tudni, hogy kétféleképpen állítható elő vezetékmentes töltés: indukciós töltéssel, valamint mágneses rezonanciával. A WPC mérései szerint előbbi a 59,4%-os, utóbbi pedig 39,6%-os hatásfokot jelent. A fő attrakció az elektromágneses tér, ami lényegében két oldalból valósul meg; van egy töltőállomás, vagy nevezhetjük úgy, hogy adótekercs, amely megvalósítja az előbb említett elektromágneses teret, a vevőtekercs pedig ezt úgy alakítja elektromos árammá, hogy azzal tölteni lehessen az akkumulátort. És hiába hívjuk vezetékmentes töltésnek a folyamatot, természetesen szükség van valamilyen kábelre ahhoz, minden megfelelően működjön.

Ezt a technológiát sok helyen használják, de többek között hasznos tud lenni akkor, ha víz közelében kell tölteni valamit, hiszen a víz és az elektromos áram nincsenek túl jó barátságban. És ilyenkor milyen eszközökre kell gondolni? Elektromos fogkefékre, elektromos borotvákra és sorolhatnánk, hiszen ezeket szinte minden esetben a fürdőszobában, ergo víz mellett kell tölteni, használni. Ne felejtsük viszont el az elektromos autókat sem, ahol már javában zajlanak az ötletelések, hogyan lehet megoldani a földbe szerelt töltőpadokat, amiknél elég csak föléjük állni, nem kell a vastag és elég nehéz kábeleket ide-oda csatlakoztatni.

Az indukciós töltés hátránya, hogy viszonylag kicsi a hatótávolsága. Hiába álmodozunk arról, hogy az utcán vagy a szobában sétálva is töltődik valamilyen kütyünk, erre egyelőre még várni kell, hiszen a nagyjából 5 centiméteres hatótávolság messze áll ettől. Ennél lényegesen jobb a helyzet a mágneses rezonancia esetén, ami már 45 centiméteres hatótávolsággal bír, tehát nem kell precízen egy pontot érinteni.

Tény viszont, hogy a vezetékmentes töltés sebességben csak megközelíteni tudja a vezetékes lehetőségeket. A Xiaominál is látszik, hogy a kábeles töltés esetén már a 100W-os megoldásokat tesztelik, az 50W-ot pedig már az új csúcskészülék is tudja. Mindeközben a vezetékmentes technológiánál a 30W-os tempót is vastaps fogadja. Jelenleg a 10 és 20W-os töltőpadok a jellemzők. És tényleg nem tartoznak a veszélyes eszközök közé, hiszen a mikrohullámú sütő használata ezerszer nagyobb mértékű sugárzást jelent, mint a vezetékmentes töltés. Plusz, mivel a töltési sebesség lassabb, így elvileg az akkumulátorok élettartamára is kedvezőbb a hatása, más kérdés, hogy egyes szakemberek szerint a magasabb hőmérséklet kiegyenlíti a pozitív és negatív hatásokat.

Végül oszlassuk el azokat a kételyeket, amik szerint a vezetékmentes töltés több áramot fogyaszt, mint a vezetékes. Vagyis ne ezt, hiszen még igaz is, hanem azt, hogy ez megmutatkozik a villanyszámlánkon. Egyrészt irtózatosan marginális az a plusz fogyasztás, amit mondjuk egy vezetékmentes töltő jelent (nagyjából 60-70 forintra tehető éves szinten!), másrészt ha nem használjuk, akkor a tekercsek csak nagyon kis része üzemel.

A vezetékmentes töltés tehát már egy eléggé kiforrott technológia, amit mobiltelefonoknál, okosóráknál, vagy éppen fülhallgatóknál is előszeretettel használnak a gyártók. A potenciál még óriási, a lehetőségek határtalanok, a kihasználtság pedig még közelében sincs a maximumnak, így a következő pár esztendőben alighanem hatalmas fejlődés következhet be ezen a téren.

Xiaomilife.hu

A Xiaomilife a Xiaomi Magyarország hivatalos blogoldala, ahol Xiaomi termékekkel kapcsolatos hírek, tesztek jelennek meg, ezen felül értesülni lehet a márka magyarországi képviseletének életéről, a beérkező termékekről, különféle érdekes információkról.

Kapcsolódó tartalmak:

Visszajelzés

Hasznosnak találtad az oldalt?