Jövőtech, avagy mit fogunk használni 10-20 év múlva?

Egyesek úgy vélik, nehéz előrejelzéseket adni a jövőre vonatkozóan. Mások szerint viszont a jövő már itt van, csak egyenlőtlenül oszlik el. Melyik állítás az igaz? Melyik állításnak hihetünk? Valószínűleg mindkettőben van valami.  

Érdemes hát elgondolkodnunk és szabadon ereszteni a fantáziánkat, hogy az előttünk álló 1-2 évtized technológiájáról beszéljünk.

Öreg ember nem vén ember

A technológia sohasem alakul ki légüres térben. A társadalom helyzete, iránya, az embertömegek (tömegemberek) vágyai alakítják. Éppen ezért érdemes odafigyelnünk a jövő egyik jól látható társadalmi változására, a nyugati társadalmak elöregedésére. Becslések szerint csak az USA-ban minden egyes nap több ezer (!) ember éri el a 65. életévét. Felmerül a kérdés, hogy mire lesz szükségük?

Először is, társakra és egy hangra, akivel beszélhetnek, hiszen a magány egyenes út a szívbetegséghez, a stroke-hoz és a korai halálhoz. Itt lép a képbe a technológia, mégpedig több erőteljes ötlettel. Az egyik a digitális asszisztensek világa. Az Amazon cég Alexa nevű mesterséges intelligenciája már ma is egyre több mindenre képes. Az okos hangszórónak tűnő készülékkel beszélgetni lehet, utasításokat adni, amire készséggel válaszol, és még apró-cseprő dolgokat is elintéz, például zenei listát állít össze és játszik le, vonatjegyet vesz, vagy ha arra van szükség, akár fel is olvas.

Japánban ennél súlyosabb a helyzet. A demográfiai spirálba kerülő szigetországban idősápoló robotokat fejlesztenek, hogy az emberhiány miatt ne érje kár a nyolcvan év felettieket sem. A százévesekben gazdag országban a következő évtizedekben egyre kifinomultabb, többet tudó kórházi és otthoni robotok fognak munkába állni, a kevésbé gazdag országok pedig megelégedhetnek az öregek számára írt, egyre nagyobb számban elérhető mobilalkalmazásokkal. A 2030-as években az idősek ugyanis sokkal inkább fognak támaszkodni a technológia segítségére, mint bármikor azelőtt, a szolgáltatóipar pedig egyre hasznosabb programokkal áll elő. Elterjednek az Elliq-hez, ehhez a kedves és barátságos minirobot-szerűséghez hasonló, csak ennél még okosabb segítők – ők fogják figyelmeztetni az idősebbeket a gyógyszerek bevételére, összekötik őket a távol élő rokonokkal, és figyelik, hogy minden rendben van-e szeretett idősebb gazdájukkal. Az idősek otthonába szenzorokra épülő megoldások kerülnek, hogy például egy olyan hétköznapi tevékenységből, mint a toaletthasználatból is előremutató következtetéseket vonhassanak le a gépek (már most is van ilyen: a TrueLoo okosvécé).

Száguldás, Tesla, szerelem

Persze, aki még messze áll a nyugdíjtól, azt fűti az ifjonti hév – például, hogy jó erősen a gázpedálra léphessen. Helyesbítés: nem fűti a vágy, és egyre kevésbé lesz szó gázpedálról.

A következő 1-2 évtizedben ugyanis a már most jól látható trendek felerősödnek, és egyre kevesebb ember szeretne majd autótulajdonos lenni. Ehelyett az autómegosztási rendszerek terjednek el, és a benzinfaló fémszekerek helyére nagyon-nagyon lassan, de folyamatosan az elektromos autók lépnek. A Boston Consulting Group egy sokkoló tanulmánya szerint 2030-ra az USA-ban a megtett kilométer negyede már ilyen autókkal történik majd.

Az autók történetének következő, mélyre ható változásokat hozó fejezete kétségkívül az önvezető autóké lesz. Ez maga után vonja, hogy az autók egyszerre lesznek újfajta szórakoztatóközpontok – filmnézéssel, társasozással és csevegéssel –, valamint munkahelyek, ahol a kormányt elengedve a sofőr a másnapi prezentációját csiszolhatja.

Az emberek új márkaneveket ismernek meg, és rajongói lesznek a Waymónak, a Teslának, a Lyftnek és az ezután jövő típusoknak. Az autók után az úthálózat is megújul, az 5G hálózatok terjedésével az önvezető járművek (nemcsak a személyautók) lassan kiküszöbölhetik a gépkocsi-közlekedés legnagyobb rákfenéjét, az emberi tényezőt. „Ahová mi megyünk, ott nincs szükség utakra” – mondta Doki a Vissza a jövőbe első részének végén, de sajnos a jövő DeLoreanjainak kell a jól megépített, szenzorokban gazdag, 5G-vel összekötött intelligens úthálózat. Csak ez teszi majd lehetővé, hogy az autó emberi beavatkozás nélkül kommunikálhasson a forgalom többi szereplőjével, és maximális biztonságot érhessen el.

Ringasd el magad!

A technológiának hála a szórakoztatás újabb és újabb területeket von be a bűvkörébe. Szomorkodunk, hogy kedvenc színészünk idejekorán meghalt? A megoldás, támasszuk fel digitálisan! A Star Wars-filmekben ez már megtörtént a Wilhuff Tarkin tábornokot játszó brit színésszel, Peter Cushinggel. A karakteres megjelenésű színész ugyanis 1994-ben elhunyt, de a 2016-os filmben a karakterét digitális eszközökkel feltámasztották. Így járt a Leia Organát játszó Carrie Fisher is. A jövő nagy kérdése lesz, hogy kinél landolnak a már nem élő színészek jogdíjai, ha ily módon életre keltik őket. Mindenesetre úgy tűnik, nem kell örökre búcsút vennünk a már nem élő színészektől.

A másik fontos szórakoztatóiparágat, a zenét sem kerülik el az új kihívások. Már 2016-ban egy mesterséges intelligencia alkotta meg a világ első, így készült popdalát. Ahogy folyamatosan fejlődnek az algoritmusok, egyre inkább képesek lesznek a zeneszerzésre. Új Beatles dalra van szükség? Megoldható! A Nirvana soha el nem készült dalai érdekelnek? Elképzelhető, hogy az informatika segítségével a túl korán elhallgatott együttesek szintén tovább élhetnek.

Csak győzzük kiválasztani a nekünk tetsző alkotást! A világ ugyanis minden eddiginél több ilyen terméket állít elő. Tavaly az USA-ban csak új sorozatból 500-nál is többet gyártottak, a Spotify zenehallgató alkalmazásba pedig naponta 40 000 (!) új dalt töltenek fel.

Éppen ezért új szokások alakultak ki – ilyen például a sorozatepizódok egyhuzamban nézése, a binge-watching. Ellentrendnek viszont bejön a képbe az információtól való tartózkodás, a digitális böjt, a csönd, a nyugalom értékelése és élvezete.

Okos világ

Csak rajtunk múlik, hogy felnövünk-e a minket körülvevő, hihetetlen sebességgel okosodó környezetünkhöz. A technológia készen áll arra, hogy segítsen, és ha a jogszabályok is támogatják – vagyis jogainkat védik a mamutcégek túlkapásai ellen –, akkor az egyszerűbb, kényelmesebb élet ígérete valósággá válik.

A városi létben például a növénytermesztéshez kapunk csodafegyvert. Az Iron Ox nevű startup robotfarmját nem bízta a véletlenre: gépek figyelik a termést, a betegségek első jelére beavatkoznak, robotkar rendezgeti a növényeket, kamerák pásztázzák a veteményest. Az anyagtechnológia fejlődésével még mélyebbre fogunk menni a növénytermesztésben. Nanoszenzorokat telepítünk majd a növényekbe, és még többet fogunk tudni az optimális termesztési viszonyok kialakításáról.

Apropó, környezet! A klímahisztéria idővel klímatudatosságá alakul, és minden olyan fejlesztés, ami a pazarlás és a káros használati mód ellen tesz valamit, teret kap. Intelligens dobozok gyűjtik majd például a hulladékokat és alakítják át akár menet közben. A tágabb környezetbe pedig az úgynevezett geomérnöki tudományok próbálnak tisztább viszonyokat teremteni. Olyan gépeket alkalmazunk hamarosan tömegméretben is, amelyek a szén-dioxidot kötik meg a levegőben.

Ha mindezek ellenére szorongás lesz rajtunk úrrá, a jövő diagnózis-megállapítása már csak ránk és az orvosunkra tartozik. Ő lesz Dr. MI, vagyis egy olyan alkalmazás vagy algoritmus, amely a tüneteinkből és a rólunk begyűjtött biológiai adatainkból villámgyorsan, már a betegség korai szakaszában megállapítja, mi lehet a bajunk. Nem kell izgulni, a kezelést nem vállalja, inkább beutal minket a technológia használata miatt kevésbé elfoglalt emberi orvosokhoz, akik segítenek a kezelésben.

Ha minden igaz egy egészségesebb jövő vár ránk, ha el nem szúrjuk menet közben.

Kánai András

Kánai András kommunikációs szakember, író, jövőkutató. 2018-ban jelent meg a Holnap történt című könyve a HVG Könyvek sorozatában. Írásai a kanai.hu honlapon olvashatók.

Kapcsolódó tartalmak:

Visszajelzés

Hasznosnak találtad az oldalt?