Az internet

Ha nem a világtól elzárva töltöd a mindennapjaidat, akkor szinte biztos, hogy tisztában vagy vele, mi is az az internet. De vajon minden fontos dolgot tudsz róla? Tudod például, mi a különbség a World Wide Web és az Internet Protocol között? És azt tudod, hogyan alakult ki az általad ma is használt világháló? Az adatvédelem jelentőségével és az internet veszélyeivel is tisztában vagy? Ha mostani cikkünket végigolvasod, ezt könnyedén kiderítheted!

Az internet egyszerűen annyira behálózza mindennapjainkat, hogy nehezen tudnánk elképzelni az életünket nélküle. Ez nem is csoda, hiszen rengeteg dologban segíthet nekünk, legyen szó szórakozásról, zenehallgatásról, okosotthonról, vagy egészségünk megőrzéséről

Ezúttal annak járunk utána, hogy pontosan mi is az az internet, hogyan alakult ki, és miként fejlődött odáig, hogy ma már vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül élvezhetjük a szélessáv előnyeit. 

1. Kezdjük az elején! Mi az internet?
2. Az internet kialakulása és története
3. Netes fogalmak, amiket ismerned kell
4. Mit érdemes tudnod a saját internetkapcsolatodról?
5. Az internet lehetséges veszélyei
6. Az internet napjainkban

Kezdjük az elején! Mi az internet?

Az internet egy világszerte elérhető számítógépes hálózat, ami képes arra, hogy akár felhasználók milliárdjait is összekapcsolja egymással. Az egymástól akár több ezer kilométerre lévő felek laptopon, asztali gépen, táblagépen, vagy okostelefonon keresztül csatlakozhatnak a rendszerhez, ezáltal jön létre köztük a kommunikációra alkalmas, virtuális csatorna. 

Mindehhez szükség van az internet hálózat alapvető szabványára, az úgynevezett Internet Protocolra (IP). Ez teszi lehetővé, hogy az internetre csatlakoztatott eszközök kapcsolatba léphessenek egymással. Ugyanakkor ez a protokoll határozza meg azt is, hogy milyen adatok, milyen sebességgel és milyen formában képesek a rendszeren keresztülhaladni, valamint ez adja az alapját több hálózatnak is. 

Minden egyes, hálózathoz csatlakozó eszköz egyedi azonosítóval, úgynevezett IP címmel rendelkezik, mely lehetővé teszi az azonosítást, az egymással történő, zavartalan kommunikációt. Egy-egy konkrét cím nem feltétlenül kötődik egy-egy géphez, egyes számítógépeknek több címük is lehet, míg egy adott IP címen akár több gép is osztozhat.

Fontos már az elején leszögezni azt, hogy az internet nem egy fizikai értelemben vett hálózatot jelent. Sokkal inkább a különböző hálózatfajták összekapcsolódási módját. Hogy ez egyszerűbb és érthetőbb legyen, azt mondhatnánk, az internet feladata annak biztosítása, hogy a kommunikáció az egyes hálózatfajták között folytonos, gyors, és zavartalan legyen. Ennek egyik nagy előnye, hogy szinte bármilyen eszközzel képesek vagyunk a kapcsolódásra, és az internet problémamentes használatára is. 

Természetesen szükség van a különböző hálózatok összehangolására, amiért napjainkban is az 1992-ben létrehozott Internet Society nevű szervezet felel, illetve az olyan szervezetek munkájára, mint a W3C, azaz a World Wide Web Consortium, akiknek feladata a nyílt szoftverszabványok világhálós alkalmazásra történő megalkotása, fejlesztése.

Az internet kialakulása és története 

Ma már sokan nem is gondolnák, de az igazság az, hogy az internetet eredetileg nem hétköznapi használatra és mindennapi kommunikációra tervezték. A ma is ismert internet 1990-ben, a HTTP és World Wide Web, azaz a WWW megjelenésével született, gyökerei viszont egészen a hatvanas évekig nyúlnak vissza.

A hatvanas évek első felében amerikai kutatók azon kezdtek munkálkodni, hogy egy olyan hálózatot hozzanak létre, amely egy esetleges atomtámadás esetén sem sebezhető, és lehetővé teszi a számítógépek közti zavartalan kommunikációt. Így alakult ki a ARPANET, melyet gyakorlatilag a ma ismert internet elődjének tekinthetünk. Akkoriban azonban a rendszer még csomagkapcsolt hálózatok összekötéséből állt, melyek eleinte katonai és kutatási célokat szolgáltak, majd a hetvenes évektől kezdve a technológia lassan, de biztosan fejlődésnek indult, és elkezdett átszivárogni a köztudatba.

Maga az internet, mint kifejezés legelőször 1974-ben ütötte fel a fejét, és egy a TCP protokollról szóló tanulmányban olvashattunk róla. Ekkor kezdődtek meg azok a törekvések, melyek célja az volt, hogy a hadászati célra használt hálózatokat leválasszák a rendszerről, és külön csatornákon működtessék tovább. 

A korábban ARPANET-ként ismert rendszer 1992-ben vált széles körben is elérhetővé a civil emberek számára. Ezzel egy időben a vezeték nélküli hálózatok is fejlődésnek indultak, amiről korábbi cikkünkben már hosszabban is meséltünk nektek.   

Az internet kialakulása óta évről évre több, különálló hálózat kapcsolódik a rendszerhez, melyek mindegyike több tízezer számítógépből áll. Egyre növekszik az adatforgalom, egyre több információ kering az éterben, és egyre természetesebbé válik mindannyiunk számára, hogy egyetlen kattintással szinte bármit megtalálunk a világhálón. 

A World Wide Web is folyamatosan fejlődik, mára eljutottunk oda, hogy a passzív tartalomszolgáltatás uralmát átvette a közösségi szolgáltatások kora, az úgynevezett web 2.0. Az internet Magyarországon is hétköznapi dolog lett a háztartásokban, és teljesen természetesnek számít, hogy internetes újságokat olvasunk, netes játékokkal játszunk, internet rádiót hallgatunk, fontos ügyeink elintézésében pedig a legnagyobb segítséget az elektronikus levelezés és az online ügyintézés jelenti.

Netes fogalmak, amiket ismerned kell

Bár korábban már készítettünk nektek egy wifis kifejezésekkel foglalkozó Fogalomtárat, azért több olyan, internethez köthető fogalom is van, amit érdemes tisztába tenni. Az egyik legfontosabb ilyen a világháló, ismertebb nevén World Wide Web, melyet a legtöbben a weboldal címek elején használt www előtagról ismerhetnek. 

A WWW jelentése sokak számára homályos, és a legtöbben úgy gondolják, ez már magát az internetet takarja, azonban ez ilyen formában egyáltalán nem helytálló. A WWW nem más, mint az interneten lévő, hiperhivatkozásokkal összekötött dokumentumok rendszere. A hiperhivatkozás ismertebb neve a link, mely egyfajta kapcsot, ugrópontot jelent a rendszer elemei közt.

A World Wide Web eléréséhez egy internetböngészőre van szükségünk (ilyen például a Google Chrome, a Safari, vagy a Firefox), amivel meg tudjuk nyitni a különböző információkat, szolgáltatásokat, lehetőségeket kínáló webhelyeket, kedvünkre kalandozhatunk a hiperhivatkozások sűrűjében. 

Minden weblap rendelkezik egy saját webcímmel, amit rövidítve URL-nek (Uniform Resource Locatornak, azaz egységes erőforrás-helynek) hívunk. Magát az URL-t Tim Berners-Lee alkotta meg a világhálón való használatra, de a technológiát más internetes erőforrások azonosítására is használjuk. Az imént említett világháló azonban erre, illetve két másik szabványra épül: a HTTP-re és a HTML-re. 

A HTTP (magyarul hipertext átviteli protokoll), ami képes megszabni, hogy a böngésző és az internet szolgáltatók által biztosított kiszolgáló hogyan bonyolítja le egymás közt a kommunikációt. Ezzel szemben a HTML, hipertext leíró nyelv, amit azért fejlesztettek ki a honlapkészítéshez, hogy minden weboldal megfelelő formában tudjon megjelenni a legkülönfélébb típusú és méretű eszközökön.

Mit érdemes tudnod a saját internetkapcsolatodról?

Jó eséllyel mindenki számára az a legfontosabb, hogy az otthoni internet sebessége megfelelő legyen. Ehhez szükséges, hogy a netünk biztonságos és stabil legyen, amit kellő odafigyeléssel viszonylag egyszerű módon meg tudunk oldani. 

A biztonságos otthoni hálózathoz először el kell látogatnunk routerünk kezelőfelületére, ahol a megfelelő wifi titkosítás kiválasztása után egy kellően nehezen feltörhető wifi jelszót kell kitalálnunk magunknak. Egyúttal érdemes kikapcsolni a távoli hozzáférést, és szükség esetén frissíteni is routerünket.

A stabil netkapcsolathoz fontos kiszűrnünk, hogy pontosan mi okozhatja az aktuális instabilitást. Mindez egészen odáig vezethet, hogy vagy elképesztően lassú lesz az internetünk, vagy egyáltalán nem lesz a lakás bizonyos pontjain (vagy sehol sem) elérhető, pedig ez a mai világban teljesen alap dolognak tekinthető. 

Ha már biztonságos és stabil is az internetünk, már csak kellően gyorssá kell tennünk azt. Ehhez előbb ellenőrizzük le az internet sebességet, majd használjunk egy olyan hőtérképes alkalmazást, ami segít feltérképezni internetkapcsolatunk vakfoltjait. Ezután szükség esetén újrakonfigurálhatjuk routerünket, amit könnyen lehet, hogy otthonunk másik pontjára is át kell helyezni. Végül következik a finomhangolás, ahol már eszközünk kezelőfelületén állítjuk be a szükséges paramétereket: a wificsatornát és a megfelelő frekvenciát. 

Az internet lehetséges veszélyei

Ha már kiveséztük az internet mibenlétét és a world wide web előnyeit, érdemes néhány szót ejtenünk a internet sötét oldaláról is, hiszen az internet a pozitív lehetőségek mellett jócskán rejteget veszélyeket is. Megfelelő tűzfal és vírusvédelem hiányában könnyedén lehetünk számítógépes vírus, vagy hackertámadás áldozatai, de a káros tartalmak, kamu weboldalak és álhírek is legalább akkora veszélyt jelentenek, mint a hardvereinkre és szoftvereinkre közvetlenül ártalmas kártevők.

Rendkívül fontos kérdés az adatvédelem témaköre is, hiszen az online világban a személyes adatok gyakran az aranynál is többet kóstálnak. A hackerek és különböző kiberbűnözők gyakorta ezek megszerzésére utaznak, és a siker érdekében különböző szoftverek, zsarolóvírusok használatától sem riadnak vissza. Ha bizalmas információinkra nem vigyázunk eléggé, akár az is előfordulhat, hogy internet bank adatainkkal a világháló sötét oldalán, az úgynevezett dark web feketepiaci hálózatain találkozhatunk viszont.

Az internet biztonságos használatának egyik legfőbb szabálya, hogy sose kattintsunk ismeretlen, kétes eredetű hiperhivatkozásra, és minden esetben győződjünk meg arról, hogy az általunk látogatott webhely hiteles és biztonságos. Főként abban az esetben, ha internetes áruházban vásárolunk, vagy nyilvános wi-fi hálózaton, esetleg internet kávézóban szörfölünk a világhálón.

Az internet napjainkban

A legfrissebb felmérések szerint az internetet napjainkban több, mint négymilliárd felhasználó használja személyes vagy üzleti célokból kifolyólag. Ez a szám pedig gyakorlatilag exponenciálisan növekszik. Ebből adódóan a rendszer napról napra fejlődik és bővül, olyannyira, hogy hamarosan szükségessé válik a nyitott végpontok bővítése, és a jelenleg használt IPv4 címzési rendszer leváltása, melyet az új, IPv6-os Internet Protocol bevezetése fog követni.

A rohamos fejlődés persze nem véletlen, hiszen a web 2.0 megjelenése lehetővé tette azt, hogy minden egyes felhasználó aktívan alakíthassa a világháló tartalmát, a munka és a tanulás mellett pedig szórakozásra, kikapcsolódásra is a világhálót használjuk. Mára a legtöbben nem a televíziós műsorújságokat lapozzák fel, hanem egyszerűen megnézik, épp mi a népszerű az interneten, és a közösségi média, a streaming szolgáltatók, valamint a letöltő oldalak előnyeit kihasználva élik mindennapjaikat.

Kapcsolódó tartalmak:

Visszajelzés

Hasznosnak találtad az oldalt?