Így különböztesd meg az álhíreket a valósaktól!

Az internet térhódításának egyik kellemetlen velejárója, hogy gyakorlatilag bárki képes téves információkat elterjeszteni, ami akár felhasználók százezreit képes megtéveszteni. Ezért most összegyűjtöttük azokat a tippeket, amikkel hatékonyan tudod kiszűrni az egyre több helyen megjelenő álhíreket.

Szerencsére egy megfelelő eszközzel és internetkapcsolattal már nem csak hatékonyan tudunk dolgozni, tanulni, vagy éppen nagyon jól szórakozni, hanem széles körben informálódni is, hiszen másodpercenként rengeteg rövidebb hír és tartalmasabb cikk lát napvilágot a világhálón. 

Ám sokan sajnos mások megtévesztésére használják ki a technológia adta egyszerű publikálási lehetőségeket, ami miatt sokszor igencsak nehéz feladat megállapítani, hogy egy-egy információ igaz-e vagy sem. Ezen a ponton elég csak az amerikai elnökválasztási kampányt övező botrányra gondolnunk, ahol Donald Trump ellenfelét, Hillary Clintont próbálták meg célzottan, több alkalommal, valótlan, de valóságosnak tűnő állításokkal befeketíteni. Ezért most az álhírek megkülönböztetésében nyújtunk segítséget!

De mi is az az álhír?

Olyan megtévesztő információ, amit létrehozói egy bizonyos alkalomra, kimondottan rosszindulatú viccnek szántak, vagy valamilyen komolyabb csalás, esetleg haszonszerzés céljából hoztak létre. 

Ilyen például előfordulhat bármelyik hazai, vagy külföldi híres emberrel, akiről – a népszerűségéből fakadó extra kattintások miatt – valótlanul azt állítják, hogy tragikus hirtelenséggel hunyt el. Ugyanakkor a diktatórikus rendszerekben terjedő propagandát is efféle álhírek segítségével valósítják meg, ami legtöbbször részigazságokon, csúsztatásokon, vagy teljesen hamis állításokon alapul és sokszor a regnáló hatalom legnagyobb politikai ellenfeleit kívánják vele ellehetetleníteni. 

Fontos azonban leszögezni, hogy egy átlagos felhasználó számára rendkívül nehéz az interneten látott tartalmak megítélése, hiszen az igazság és a valóság megtalálása – ahogy az élet más területén is – egyáltalán nem egyszerű feladat. Pont ezért van szükség olyan jól igazolható, hiteles információkra, amik feleslegesen nem rabolják az időnket koholt, vagy teljesen fiktív híresztelésekkel. Ezeket leginkább a több éve fennálló és mindig tényekre támaszkodó híroldalakon tudjuk elérni, mint például az Index.hu, vagy a 24.hu

Az álhírek típusai

Jelenleg több típusát különböztetjük meg az álhíreknek, melyek egytől egyig képesek a felhasználók hatékony befolyásolására. Az egyik ilyen az államok, nagyobb szervezetek által működtetett propaganda, ami legtöbbször az emberek legalapvetőbb érzelmeire hatva próbálja meg meggyőzni őket valamilyen igencsak megosztó témában. Ide tartoznak a hatásvadász (clickbait) címmel ellátott írások is, amiket elsősorban azért találtak ki, hogy maximalizálják velük az adott oldal kattintásokból származó bevételeit, miközben a felhasználókkal elhitetik, hogy egy valóban izgalmas tartalommal lesz dolguk. 

Köztes terepen járnak azok az amúgy legtöbbször ártalmatlan PR-cikkek, amiket nem tüntetnek fel hirdetett tartalomként az oldal szerkesztői, hiszen ezek így gyakorlatilag bújtatott reklámként funkcionálnak. Ide tartoznak azok a szatírák is, amik mivel nagyrészt a valóságon alapulnak, ezért alkalmasak a hiszékenyebb és/vagy kevésbé tájékozott internetezők megtévesztésére. Viszont álhírek létrejöhetnek akár online szerkesztőségek által elkövetett hibákból, az emberek szűklátókörűségére épülő összeesküvés-elméletekből, és persze a hamis szakértőket, megalapozatlan állításokat előszeretettel használó áltudományok segítségével is. 

Hogyan ismerheted fel őket?

Első körben érdemes az adott weboldalnál kezdeni a vizsgálódást. Keress rá Google-ben, hogy a kérdéses honlapnak milyen a megítélése, majd nézd meg, hogy pontosan milyen hivatkozásokkal támasztja alá mondandóját a szerző, akinek hitelességét ugyancsak érdemes leellenőrizni – például azzal, hogy megnézed, milyen írásokat készített korábban és azoknak milyen volt a visszhangja a felhasználók körében. Mindenképp nézd meg a publikálás dátumát is, hiszen simán lehet, hogy egy régebbi anyagról van szó, amit egész egyszerűen csak újra megosztottak és egyúttal annak is járj utána – kis olvasás árán –, hogy a cím mégis mennyire felel meg a felvázolt történetnek. 

Mivel a legtöbb ilyen írás igyekszik az érzelmeidre, hitvallásodra, vagy előítéleteidre hatni, ezért próbáld meg objektíven értékelni az ott elhangzottakat, ami a legtöbb esetben egyáltalán nem lesz egyszerű. Ha olyan kérdéses dologra bukkansz, ami kíváncsivá tesz, nézz utána szakértők által validált oldalakon és/vagy más honlapokon is, hogy teljes képet kaphass a témáról! Így már jó eséllyel meg tudod majd különböztetni az álhíreket a valós tartalmaktól. 

Érdemes lehet a legkisebbeket már előre felkészíteni az interneten terjedő álhírek elkerülésére, amiben hatékony segítséget nyújthat a Cambridge Egyetem Bad News névre hallgató játéka. Bár legalább a szülő részéről kell angol nyelvtudás hozzá, viszont izgalmas formában mutatja be, hogy az online világban hogyan próbálnak megtéveszteni minket és miként lehet ezt könnyebben elkerülni.

Kapcsolódó tartalmak:

Visszajelzés

Hasznosnak találtad az oldalt?